Évek óta fenntartható módon igyekszik gazdálkodni a Varga Pincészet Kft. Közel 200 hektáron termelnek szőlőt az ország különböző borvidékein, ezen kívül nagy felületről vásárolnak fel szőlőt. A vállalkozás elkötelezett a környezetbarát gazdálkodás mellett, amit a Széchenyi 2020 Program keretein belül kiosztott támogatás révén az EU is honorál.

széchenyi2020

 

Az európai uniós AKG-támogatási rendszer a fenntartható fejlődést állítja a középpontba úgy, hogy a termelőket a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételére, a fenntarthatóbb gazdálkodásra ösztönzi. Az AKG támogatást elnyerők vállalják, hogy a gazdálkodásuk során bizonyos környezetvédelmi megoldásokat alkalmaznak.

A Varga Pincészet Kft. integrált szemléletmódot követ az agrár-környezetgazdálkodás során. Ennek a legfontosabb követelményei, hogy

  • a károsítók ellen biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárásokat alkalmaznak;
  • a károsítókat folyamatosan előrejelzik tudományosan megalapozott korai diagnosztikai rendszerekkel;
  • a kémiai védekezés mellett, környezetbarát biológiai, fizikai és más módszereket is alkalmaznak;
  • az emberi egészségre, a hasznos élő szervezetekre, és a környezetre a legkevesebb mellékhatással bíró növényvédőszereket használnak, okszerűen a lehető legkevesebb alkalommal;
  • az aktuális növényvédelmi technológia kialakításánál mindig figyelembe veszik az előző év tapasztalatait; figyelemmel vannak a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.

széchenyi2020

A programnak vannak kötelező és szabadon választott elemei, amik eltérőek lehetnek a különböző művelési módok esetében. A szőlőtermelésnél alkalmazható megoldásokat Varga Mátéval, a Varga Pincészet Kft. egyik tulajdonosával vettük sorba.

A kötelezően előírt elemek közé tartozik többek között, hogy

  • vízzel telített talajon nem szabad gépi munkát végezni;
  • a gyepes felszínt évente legalább egyszer le kell kaszálni;
  • talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni egy talajtani szakértő bevonásával;
  • a növényvédőszerek közül pedig egy szűkített, a környezetet kevésbé terhelő paletta áll rendelkezésre.

A szabadon választott elemek között pedig többek között ilyenek szerepelnek:

  • a szőlősorok közötti talajt takaró növények (többnyire pillangós virágúak) vetése;
  • a természetes gyomflóra meghagyása és kaszálása ugyanitt;
  • madárodúk kihelyezése (hektáronként 3 db);
  • rendszeres laboratóriumi talajvizsgálat;
  • rendszeres laboratóriumi levélanalízis;
  • feromoncsapdák alkalmazása a kártevők előrejelzése céljából.

A fentebb felsorolt megoldásoknak több előnye is van a környezetvédelem, de akár a termelés szempontjából is, ráadásul még a termelő pénztárcájának is jót tesz, és itt nem elsősorban a támogatási összegre kell gondolni.

Varga Máté elmondta, a sorközökben alkalmazott talajtakaró növényzet és a madárodúk élőhelyet biztosítanak a szőlő kártevőit pusztító hasznos élő szervezeteknek (pl. ragadozóatkák, fátyolkák, különböző rovarokkal táplálkozó madarak). A takarónövényzet miatt nem szárad ki olyan könnyen a talaj, ami gyökereik révén jobban ellenáll az eróziónak is. A sorok közötti alacsonyan tartott növénytakaróval az ültetvény vízháztartását a számunkra szükséges módon tudjuk befolyásolni.

Az itt alkalmazott pillangós növények - pl. vöröshere, fehérhere - jótékony hatása még, hogy nitrogénforrásként is szolgálnak a szőlő számára, ezen kívül lebomlásuk révén táplálják a talajban élő mikroorganizmusokat. Mindez sokkal élhetőbb talajt biztosít a szőlőnek - mondta.

széchenyi2020

Cégük több ilyen, szabadon választható megoldást is bevállalt az AKG keretein belül. A madárodúkon kívül például a bővített laboratóriumi talajvizsgálatok, a levélanalízis vagy épp a feromoncsapdák alkalmazását.

A talajvizsgálat és a levélanalízis révén precízen meg tudják határozni, milyen tápanyagok utánpótlására van szükség, mikor és mivel érdemes a talajt, vagy épp a lombot trágyázni. A precíz adatoknak köszönhetően itt nincs fölöslegesen kiszórt műtrágya, ahogy el lehet kerülni a növényvédőszerek túlzott alkalmazását is. Ebben a feromoncsapdák - amik a szőlőben károsító rovarok (pl.szőlőmolyok) előrejelzését szolgálják - állnak a segítségükre. Az innen nyert adatok révén akár napra pontosan meg tudják határozni, mikor van a lárvakelés ideje, mikor kell védekezni, és kijuttatni a növényvédőszert. “Ezzel tökéletes hatékonyságot érhetünk el, csökken a környezet vegyszerterhelése, és a fölösleges kiadás is.”

A Széchenyi 2020 Program keretein belül odaítélt AKG-támogatás mértéke attól függ, hogy a kötelező megoldások mellett mennyi szabadon választható plusz tevékenységet vállal a pályázó. Az elérhető maximális összeg hektáronként 694 eurós (200 ezer forint) is lehet.