Minden negyedik-ötödik pályázó nyer támogatást a Széchenyi 2020 Program keretében, akkora a túljelentkezés az uniós támogatásokért. Senki se ijedjen azonban meg, aki jogosult és jól pályázik, az sikerrel jár. Tippek egy pályázati tanácsadótól.
Nagyon népszerűek a mostani uniós pályázatok, mindegyik felhívás esetében nagy a túljelentkezés a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. pályázati tanácsadója, Tóth Tünde szerint. “Sok a jelentkező és az érdeklődő, a kiírók forráshiánnyal küzdenek.” Míg korábban a fokozott érdeklődés főleg a vállalkozásfejlesztési pályázatoknál volt jellemző, mostanra sokkal aktívabbá vált a civil szféra is: az önkormányzatok, alapítványok, egyházak is nagyon érdeklődők. A túljelentkezést jelzi, hogy a korábban benyújtott pályázatok közül csak durván minden ötödik nyert a palyazat.gov.hu adatai szerint.
A támogatást igénylők részben még a kérelmek benyújtása előtt fordulnak a Széchenyi Programiroda munkatársaihoz, ugyanakkor akadnak olyan ügyfelek is akik önállóan benyújtott, de elutasított támogatási kérelemmel keresik meg az irodát. Ebben az esetben általában azért fordulnak a tanácsadókhoz, hogy segítséget kérjenek az elutasítással kapcsolatos fellebbezés megfogalmazásában. Gyakran előfordul, hogy a támogatáskezelő olyan hiánypótlást kér az igénylőtől, aminek a teljesítésére egyedül nem képes, mert például nem rendelkeznek a szükséges dokumentumokkal kapcsolatos információkkal, esetleg nem tudja értelmezni a hiánypótlásban megfogalmazott iránymutatást. A Széchenyi Programiroda a kérelem ezen státuszában is szívesen nyújt segítséget a hozzájuk forduló pályázóknak.
Nincs terület, ahol lanyha lenne az érdeklődés
A felhívások annyira népszerűek, hogy a tanácsadó szinte nem is tudott olyan területet mondani, ahol kevés jelentkező volna. Annál inkább olyanokat, ahol a többihez képest is nagyobb arányú a túljelentkezés. “A legnépszerűbbek mindig is a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok voltak, ez még jelen pályázati ciklusban is így van. Ezeknél már az első körben, pillanatok alatt elfogynak a források, de kedveltek még a kutatás-fejlesztési pályázatok is, ezek közül is elsősorban a prototípus-fejlesztéssel kapcsolatosak a legnépszerűbbek.”
A fiatalok vállalkozóvá válását célzó pályázatoknál ugyanakkor megfigyelték, hogy bár sok az érdeklődő, és sokan elvégzik a hozzá kapcsolódó tanfolyamot, de “Amikor a felhíváshoz kapcsolódó támogatási kérelmek benyújtáshoz érnek, kicsit megtorpannak, elbizonytalanodnak a fiatalok, igénylik a mentorálást”.
A szakértő még az Iparjog felhívást említette, ahol nem olyan nagy tülekedés. Ez szerinte annak tudható be, hogy ugyan 100%-os volt a támogatás, de a felhívás keretében nincs lehetőség előleg igénylésére, a támogatást teljes egészében utófinanszírozás formájában fizetik ki, és ami egy összegben történhet a projekt végén, a záró kifizetési igénylés benyújtásakor. Így, aki egy kicsit is likviditási gonddal küzd, az nem tudja ennek megvalósítását bevállalni.
Jellemző hibák
Tóth Tünde felsorolt néhány, a pályázók által jellemzően vétett hibát:
- A legtöbben abban hibáznak, hogy késve adják fel, vagy nem cégszerű aláírással látják el a pályázatokhoz egyetlen papíralapon benyújtandó dokumentumot, a pályázói nyilatkozatot. “Ezt a pályázat beadását követően három napon – és nem munkanapon - belül postára kellene adni.”
- Sokan nyújtanak be úgy pályázatot, hogy nem olvassák el a kizáró okokat, a jogosultak körét vagy a területi korlátozásokat. “Ilyenkor hiába dolgozzák ki profin a pályázatot, ha eleve nem jogosultak a kérelem benyújtására.”
- Sokan csúsznak el formai hibákon, például a csatolt árajánlatoknál nem tartják be a pontos formai, tartalmi kritériumokat.
- Mások a pontozási rendszert nem nézik végig elég figyelmesen, és miközben a támogatást igénylők tekintetében megfogalmazott kritériumoknak megfelelnek, a pontozásnál nem érik el a többnyire 60 pontnál meghúzott határt.
- Jellemző hiba még, hogy figyelmen kívül hagyják a pályázati felhívásokban szereplő indikátorokat, vagy nem megfelelően tervezik be a felhívásban meghatározott, a megvalósulás műszaki, szakmai tartalmának mértékét jelző mérföldköveket.
- És sajnos az is előfordul, hogy a támogatást igénylő olyan költségeket is betervez a kérelmébe, ami nem elszámolható tételként szerepel a felhívás keretében. Sokan nem veszik figyelembe, hogy nem csak azt a költséget nem számolhatják el, amit a felhívásban a nem elszámolható költségek körében felsorolnak, de azokat a költségeket sem, amik nincs nevesítve az elszámolhatók között.
“Talán nem olyan könnyű egy teljes támogatási kérelmet összeállítani, de ha időt és energiát szánnak rá, valamint figyelmesen végigolvassák, és pontról-pontra végigmennek a felhívásokhoz kapcsolódó útmutatókon a támogatást igénylők, akkor észrevehetik azokat a buktatókat, amelyeken elcsúszhat egy kidolgozott támogatási kérelem.” - mondta a szakértő.
Utolsó kommentek