Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás célja hogy minél természetbarátabb módszerekkel tartsuk fenn a hazai termőterületek biológiai egyensúlyát. Ez nem csak a gazdák dolgát könnyíti meg, hanem többek között hozzájárul, hogy jobban bírja az éghajlatváltozás hatásait a talaj. Íme nyolc vállalás, amit az erre pályázóknak teljesíteniük kell.

 

Magyarországon -  a világ számos más tájával ellentétben - még ideálisak a feltételei a mezőgazdasági termelésnek, de itt is vannak olyan jelek, amik arra utalnak, hogy az agrártermelés során egyre kevésbé érvényesülnek a környezeti szempontok. A talajok kimerülése, az élő rendszerek egyensúlyának felborulása, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás ellen hozták létre az agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG) támogatásokat.

A cél, hogy
- támogassák vidék a fenntartható fejlődését;
- megőrizzék a környezet állapotát;
- csökkenjen a környezet mezőgazdasági eredetű terhelése;
- elősegítsék a természeti erőforrások fenntartható használatát.

Az anyagi támogatással a környezettudatosabb gazdálkodás okozta többletköltséget, illetve az esetlegesen csökkenő bevételeket kompenzálják. Aki ilyen támogatásra pályáztak, annak át kell alakítania a gazdálkodási gyakorlatát. Na, de hogyan?

Összegyűjtöttünk nyolc olyan gyakorlati elvárást, aminek meg kell felelni azért, hogy a pályázó hozzájuthasson a hektáronként akár 694 eurós (~200 ezer forintos) támogatáshoz.

  1. Gazdákodási naplót kell vezetni

Minden AKG-pályázaton nyertes gazdálkodónak kötelező a gazdasága teljes területére vonatkozóan naplót vezetnie. Ebben minden az adott évben történt mezőgazdasági tevékenységet rögzíteni kell a szántástól a növényvédelmen át az aratásig. A napló adatait meg kell küldeniük a NÉBIH-nek.

  1. AKG-képzés

Ez is mindenkinek kötelező, aki ilyen pályázaton nyer. Az oktatáson megismertetik őket az AKG kötelező és szabadon választható előírásaival, módszereivel, jelentőségével.

  1. Kordában kell tartani a gazt

Az AKG alapkövetelménye a zöldítés, aminek lényege, hogy szántókon, gyepeken, ültetvényeken meg kell akadályozni a gyomnövények megjelenését. Gyepes területet tilos túllegeltetni illetve, ha nincs rajta legeltetés, évente legalább egyszer - augusztus vége előtt - kaszálni kell.

  1. Bánjunk csínján a nitráttal!

Ez is kötelező elem. Télen a hideg időszakban - október 31-től február 15-ig -, a meredek lejtőkön pedig egész évben tilos trágyázni. Ahol lehet, ott trágyázás előtt talajvizsgálat szükséges, hogy megállapítsák a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, illetve az ott termeszteni kívánt növények tápanyagigényét. Csak ennek megfelelő mennyiségű műtrágyát szabad kijuttatni. 

  1. Integrált növényvédelem

Elsősorban biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, fizikai, végső esetben kémiai védekezéssel kell elejét venni, hogy megjelenjenek, vagy elszaporodjanak a haszonnövények kártevői. Ezért folyamatosan figyelni kell őket korai diagnosztikai rendszerekkel (pl. feromoncsapdák). Ellenük lehetőleg biológiai szereket kell használni, amiknek nincs, vagy kevés a mellékhatásuk, és ezeket is a lehető legkisebb dózisban.

  1. Vizes talajra nem megyünk traktorral!

Ennek többek között a talajszerkezet és a talaj víztároló-, vízvisszatartó képessége miatt van jelentősége. A szerkezetes talaj hosszútávon jelentős pufferkapacitással rendelkezik, csökken az aszályérzékenysége. Ennek érdekében bátorítják a gazdálkodókat a szerves-, illetve zöldtrágyák használatára is.

  1. Bogár-/rovarmenedék

Hektáronként 1 négyzetméternyi “hatékony ízeltlábú búvóhelyet” kell kialakítani. Ez, illetve a madárodúk kihelyezése együtt a biológiai védekezés lehetőségeit is megteremti: a rovarfajok (és madarak) az egyes kártevők természetes ellenségeiként lépnek fel.

  1. Kaszálni csak óvatosan!

A lekaszálni kívánt területet úgy kell kaszálni, hogy a madaraknak és egyéb apróvadaknak lehetőségük legyen a menekülésre. Ilyenkor a tábla közepétől vagy a szélétől indulnak a géppel, és úgy haladnak előre, hogy mindig maradjon menekülőútvonaluk az állatoknak. A kaszagép előtt láncos vadriasztót alkalmaznak: ez még azelőtt felriasztja az ott lapuló állatot, hogy elérnék az éles kések. A madarak megóvásával ez is elősegíti a biológiai védekezést, illetve az apróvadak szükségtelen pusztítása elkerülésével a biológiai sokszínűséget.

Ez persze csak néhány kiragadott példa azok közül a kötelezően vagy önkéntesen választható tevékenységek közül, amiket az AKG keretén belül alkalmazni kell. Minél többen bekapcsolódnak az AKG-be annál nagyobb eséllyel alakul ki egy átfogó jól működő természetes rendszer, aminek elemei többek között:

- a jól termő talaj;
- a kártevőket visszaszorító rovarok;
- a beporzók nagy száma;
- az apróvadfajok jelenléte;
- a megfelelő minőségű talajvíz.

Ez egyértelmű környezeti haszna mellett jó a gazdálkodónak is, mert megkönnyíti munkáját, és földje jobban reagál az éghajlatváltozás káros hatásaira is. A Széchenyi 2020 Program keretében a két AKG pályázatnak köszönhetően összesen mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre az agrár-környezetgazdálkodás megvalósításához.