Jelenleg hazánkban több mint 900 ezer hektár magántulajdonú erdő található. A rendszerváltás óta 200 ezernél több hektárt telepítettek a magánerdő tulajdonosok Magyarországon, és ezzel az Európai Unióban is jelentős az egy főre jutó erdőterület mértéke. Ugyanakkor az erdőgazdálkodás, mint jelentős munkaigényű ágazat a vidéki munkalehetőségek szempontjából is fontos szerepet játszik.

 

A legfrissebb hírek szerint újabb fejlesztési pénzekre pályázhatnak az erdőgazdálkodók. A Miniszterelnökség 4,7 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének növelése és a meglévő erdők természetességi állapotának javítása érdekében. A nemrég megjelent pályázati felhívás célja a teljes magyarországi erdőszerkezet átalakítása, amit annak érdekében kell elvégezni, hogy magasabb természetességi állapotú vagy magasabb ökológiai értékű állomány jöjjön létre.

Emellett a rendelkezésre álló forrásból az erdőgazdálkodók az intenzíven terjedő idegenhonos fa- és cserje­fajok eltávolítására, valamint az erdei élőhelyek változatosságának növelése szempontjából fontos erdei tisztások kialakítására, helyreállítására is nyerhetnek támogatást.

2016-ban a WWF Magyarország is értékelte a legjobb hazai magángazdálkodók uniós fejlesztéseit. Kiemelkedik a mezőnyből Binger Miklós, dozmati magán erdőgazdálkodó, aki kislevelű hárs elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőkben gazdálkodik, ahol jelentős lépéseket tett az akác visszaszorítására. Dozmaton 2015-ben alakította ki az Életfa parkerdőt, ahol erdei bútorokat, tűzrakóhelyet helyezett ki, illetve tájékoztató táblákkal ellátott sétautat alakított ki.

Ugyancsak érdemes megemlékezni a legjobbak között a Balaton felvidéken tevékenykedő Dabosi Erdőbirtokossági Társulat bükköseiről, ahol kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy megfelelő élőhelyet biztosítsanak a területen élő madaraknak, denevéreknek, ragadozó- és rágcsáló emlősöknek, gerinctelen élőlényeknek. Gazdálkodási gyakorlatukra jellemző a kíméletes faanyag közelítés, és az időben elnyújtott fokozatos felújítóvágások alkalmazása. Jövőbeli célkitűzései között szerepel egy 50 hektáros erdőtömb szálaló erdővé alakítása.

A pályázati lehetőségeken túl a jelenleg is zajló erdőtörvény módosításával a fenntartható gazdálkodás mellett növekedhet az erdőterület Magyarországon, miközben javulhatnak a természeti, környezeti állapotok is. Fontos változás lesz még az idén, hogy a módosítással a magán és az állami tulajdonú erdők még markánsabban elkülönülnek. Az állami erdők döntően jóléti funkciót töltenek be, nemzeti kincset jelentenek, a magán erdők pedig gazdálkodási kategóriába tartoznak. Összességében az erdőgazdálkodóknak több mint 100 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésükre a Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos összegből.

Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke szerint évente több mint egymillió köbméter faanyagot nem termelnek ki a hazai erdeinkből, mert négy évvel ezelőtt megszűnt az állami szintű szakirányítás, és ennek következményeként elmaradnak az erdőfelújítások is. Az erdészeti szakirányítás újbóli megteremtése évente mintegy egymilliárd forintot igényelne, ám ez nagy lendületet adna a magánerdő-gazdaságoknak.