Egy éven belül éttermek beszállítója lett a szandai Keresztesi házaspár, akik a Széchenyi 2020 Program fiatal gazda pályázatának segítségével indítottak ökokertészetet tavaly. A zöldségek mellett málnát is termesztenek, jövőjüket a közösségi mezőgazdálkodásban látják.
Paradicsom, saláták, más kerti zöldségek, és persze ami nélkül nem lenne Nógrád megye az, ami: málna. Ezeket termeli Szandán a Szandaszögi Ökokertészet, amit egy fiatal házaspár indított alig több mint egy éve. Keresztesi Zoltán és Keresztesi Zoltánné, Drevenka Orsolya mindig is vonzódott a kertészet, a mezőgazdaság felé ezért is költöztek falura, a Nógrád megyei Szandára.
Előbb egy kis parasztházat, majd egy 3000 négyzetméteres telket vásároltak szülői segítséggel és megtakarításaikból, és málnatermesztésbe kezdtek. Nógrád megyében ennek nagy hagyományai vannak, és a körülmények is kedvezők. Az első évben, 2015-ben 600 kilogrammos volt a hozam a 2000 négyzetméteres málnaültetvényen, tavaly pedig tíz mázsa lett.
Ez meghozta a kedvüket a vállalkozás bővítésére, és jelentkeztek a Széchenyi 2020 Program keretén belül kiírt fiatal gazda pályázatra. A lehetőségre egy szomszéd faluban ugyancsak kertészkedő fiatal pár hívta fel a figyelmüket, de fűtötte őket a málna sikerén érzett lelkesedés is.
A pályázaton 2015 őszén elnyert támogatásból építették fel fóliaházukat. Ágyásonként két sort fel tudtak futtatni paradicsomból, szépen termett is, már az első évben. “Jól sikerült a védekezés: november 10-én végül csak a fagy vitte el a paradicsomot, nem pedig a betegségek, egészen addig folyamatosan termett” - mondja Zoltán.
Biogazdálkodást folytatnak, legalábbis a zöldségtermelésben, sikerességüket jelzi, hogy tavaly már egy Balaton-parti étterem is tőlük rendelte a paradicsomot sőt, idénre már más kerti termékeket is szeretnének venni tőlük. A zöldségeket részben a konyhán felhasznált alapanyagok minőségére odafigyelő éttermeknek szállítják, részben pedig a közösségi mezőgazdálkodásra építenek.
„A közösségi mezőgazdálkodás alapja a közreműködés - magyarázza Orsolya. A gazda termel, a tagok pedig ebből kapnak részesedést: a gazda minden héten elosztja a közöttük azt, amit megtermelt. A tagok pedig, azon kívül, hogy részesednek a termésből, szervezett eseményeken vehetnek részt a kertészetben. Nem csak megismerhetik, hogy honnan származik az asztalukra kerülő zöldség, gyümölcs, és azt milyen körülmények között termelik, hanem egy jó hangulatú családi programban vehetnek részt.”
A bevételeket a kertészet fejlesztésbe forgatják vissza: a fóliasátrat szeretnék bővíteni, hogy több éttermet is ki tudjanak szolgálni. Nem állnak le a pályázással sem. Idén a Széchenyi 2020 Program keretében kertészetek számára talajművelő eszközök beszerzésére kiírt lehetőséget pályázzák meg.
A házaspár közben folytatja a málnatermesztést is. Középtávú céljuk, hogy legalább részben függetlenítsék az időjárás szeszélyeitől a termelést, ezért itthon még újnak számító módszerrel fólia alá vinnék a málnát. “Errefelé olyan az időjárás, hogy vagy kánikula van, vagy jön a vízözön” - mondja Zoltán. Fólia alatt minőségben és hozamban is egyenletesebben tudnának termelni. “Nincs annyi selejt, jobban lehet védekezni.” Számításaik szerint 2 hektáron 3 év alatt behozhatja az árát a majdani befektetés, amire valószínűleg találhatnak majd forrást a Széchenyi 2020 Programban.
Utolsó kommentek