Nektek8?

Az elmúlt években egyre többet hallani arról, hogy a Föld népességének növekedésével párhuzamosan az energiafogyasztás is hatalmas ütemben nő. Igénybe kell hát venni a megújuló energiaforrásokat, amelyek hosszú távú megoldást jelentenek az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére. Alkalmazásuk nem károsítja a környezetet, és folyamatosan újratermelődnek, azaz kimeríthetetlenek. Ezek az erőforrások az ország bármely pontján, korlátlanul a rendelkezésünkre állnak. Ráadásul, ha úgy döntenénk, hogy vállalkozásunkhoz a gyakorlatban is szeretnénk megújuló energiát használni, a Széchenyi 2020 Program keretein belül még anyagi támogatásra is pályázhatunk.   

Napenergia

Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a magasabb terméshozam érdekében a Nap energiáját mindig is igyekeztek felhasználni a mezőgazdaságban. De manapság már nem pusztán a növénytermesztésnél, hanem például a baromfikeltetésnél is alkalmazzák, arról nem is beszélve, hogy az üvegházak szintén a napenergia kihasználására jöttek létre. Mivel a napenergia kiválthatja a hagyományos energiahordozókat, így a környezetre káros anyagok kibocsátása is jelentősen csökkenthető. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen Magyarország nagyon jó adottságokkal rendelkezik a napenergia hasznosítása szempontjából. Ha gazdálkodásba kezdenénk, mindenképpen számoljunk napelem-rendszerrel is, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává.

Szélenergia

Sokan talán nem is gondolnák, hogy a Nap Földet elérő energiájának 1-4%-a szélenergiává alakul. A szélenergia is egyre fontosabb a mezőgazdaságban, például az elektromos járművek hajtásában, öntözővíz szivattyúzásában vagy a villamosenergia termelésében. A szélerőművek Európa villamosenergia-igényének jelentős részét képesek fedezni, az így termelt energiával több millió tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Vagyis amellett, hogy költséghatékony módszerről van szó, még a környezetre sem káros. A napenergia hasznosításához hasonlóan, a szélerőművek is feltehetőleg egyre elterjedtebbek lesznek a jövőben.

Biomassza

A biomassza nem más, mint az energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok összesége.

A biomasszába rendszerint az alábbiakat soroljuk:

1. Növényi eredetű biomassza:

• Hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, napraforgó stb.)
• Erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, fűrészpor stb.)
• Energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák, takarmánynövények: cukorrépa, köles, rozs, repce stb.)

2. Állati eredetű biomassza:

• elsődleges: zsírok, fehérjék, szénhidrátok
• másodlagos: állattartás melléktermékei

3. Vegyes eredetű biomassza:

• állati és növényi biomasszák keverten találhatók (trágya, kommunális hulladék stb.)

A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatók ki, és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A megújuló energiaforrások közül a biomassza az, amelyet jelenleg a legnagyobb mértékben, a legnagyobb hatékonysággal, a leginkább költséghatékony módon lehet hasznosítani a gazdálkodásban.

A mai nemzetközi tendenciák szerint feltételezhető, hogy 2040−50-re a teljes mezőgazdasági energiaigény kb. 60–70%-ban biztosítható lesz megújuló energiaforrásokból (biomassza, szél, geotermikus energia, víz, Nap). Nem véletlen, hogy a Széchenyi 2020 Program egyik célkitűzése is a mezőgazdasági termelés energia-felhasználási hatékonyságának javítása. Így, ha valaki például elgondolkozott a megújuló energiafelhasználást elősegítő rendszerek kialakításán, vagy fejlesztésén a Vidékfejlesztési Program több pályázatán keresztül is nyerhet anyagi támogatást.