A Széchenyi 2020-at már az új innovációs ökoszisztéma és az európai modellek sikereire alapozva alakították ki, miután az Európai Unió egyértelműen megfogalmazta a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tanulságokat. Ennek értelmében minél nagyobb arányban szeretnék bevonni az uniós források mellé a privát tőkét is. A program lényege, hogy az inkubációs és a magvető szakaszban intenzív, ám egyre csökkenő állami támogatás legyen elérhető a vállalkozások számára, ezáltal nagyobb teret kaphassanak az üzleti angyalok. 

 

 

Magyarországon, bár jóval később, mint például Amerikában, de kialakult és egyre nagyobb számban működik egy olyan vállalkozói réteg, ami mára képessé vált startupként viselkedni, alkotni és akár nemzetközi piacra is kijutni. Hazai viszonylatban nem beszélhetünk arról, hogy ne rendelkeznénk elég kreativitással, vagy ne lennének jó ötleteink, de a megvalósítási és a menedzselési képességeinket hiányolják a kockázati tőkebefektetők. Szerintük egy jó ötlet még nem egyenlő a sikeres üzlettel, ezért nem az ötletbe, hanem elsősorban az „ígéretbe”, azaz a csapatba fektetnek be.

Volt pénz

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. második negyedéves jelentése szerint április-június időszakban 59 vállalkozás részesült 7,9 milliárd forint összértékben magán-és kockázati tőke-befektetésben Magyarországon. Ez az érték megegyezik a 2015-ös év negyedéves átlagával (8 milliárd forint), de magasabb, mint az 2016 első negyedévében befektetett összeg (3,8 milliárd forint). 

 Miután a kihelyezési időszak 2016. május 31-én lezárult, az alapkezelőknek be kellett fektetniük a határidőig a rájuk bízott kockázati tőke legalább 80 százalékát, azaz 105 milliárd forintot hazai kis- és középvállalkozásokba. Ezt úgy kellett megtenniük, hogy a 89,95 milliárdnyi állami (EU és hazai) forrásból is 80 százalék, azaz 71,96 milliárd érjen célba. E zsinórmértékekbe csak a május 31-ig ténylegesen kifizetett hitelek, valamint a pénzügyileg teljesített befektetések számítanak bele.

 A jelentésből kiderült az is, hogy ezt az időszakot egyértelműen a Jeremie alapok (I., II., III.,) dominálták, azaz a 18 aktív befektető alapból 14 Jeremie alap helyezett ki forrást. Ez idő alatt a megvalósult kockázati tőke tranzakciók száma 56, a megvalósult magántőke tranzakciók száma 3, az exitek száma pedig ugyancsak 3 volt. 2015-re összesen 1453 munkahely jött létre a Jeremie-pénzekből megtámogatott cégekben. Érdekesség még, hogy a befektetők elsősorban az üzleti és ipari szolgáltatokat, az IT és elektronika, az energia és a környezetvédelem témájában létrejövő projekteket preferálták.

 Célkitűzések

Míg 2011-13 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás állt Magyarország rendelkezésére, gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre, addig az Új Széchenyi Terv elsődleges célja, hogy uniós forrásokat felhasználva felzárkóztassa a leszakadt régiókat. Most pedig egy új szakasz kezdődik a 2014-2020 közötti időszakban. A Széchenyi 2020 program célkitűzéseit az előző időszak tapasztalatainak felhasználásával alkották. Ezek alapján fejleszteni kívánják a kutatást (K+F), a technológiai fejlesztést és az innovációt - például az Innovációs Voucher nevű pályázattal, vagy az innovatív termékek fejlesztésének támogatásával (GINOP-2.1.6-16), illetve javítani kívánják az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés minőségét. A program támogatja továbbá a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzését, ami főként a startupok rugalmas és organikus szervezeti működésére jellemző.

 Uniós pénz helyett közösségi finanszírozás?

Azoknak a kezdő vállalkozásoknak, amik úgy érzik, hogy mégsem uniós pénzekből vagy üzleti angyalok magántőkéjéből akarnak továbbhaladni, még egy lehetőség áll rendelkezésére. A crowdfunding intézményét szintén a startup világ szereplői találták ki. A finanszírozási modell világszerte ismert, és már sokkal nagyobb népszerűségnek örvend, mint a hagyományos kockázati tőke ipara, amit egyre többen megkérdőjeleznek. Ebben a finanszírozási formában ugyanis a közösségi finanszírozók nem kérnek tulajdonrészt a vállalkozásból, nem akarnak beleszólni annak működésébe, árazási vagy éppen piacra lépési politikájába, nem akarnak tagokat delegálni az igazgatóságba, sem elővásárlási jogokat vagy megtérülési arányokat követelni. Helyette szabadságot, megszavazott bizalmat és hathatós támogatást adnak.

 Ahogy a szakértői nyilatkozatokból kiderül, továbbra is fontos feladatnak tartják a szereplők, hogy a munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hazai IKT- startup-, mikro- és kisvállalkozások megkapják mindazt a szakmai támogatást, amellyel erősíthetik nemzetközi piaci kapcsolataikat, és az innovációs fázis utáni piaci bevezetését, illetve a további termékfejlesztést, ehhez a finanszírozási alapok inkubációs és mentorprogramokra is írtak ki pályázatokat.