Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

8 terület, ahol van mit keresni vállalkozóként

Mielőtt azt gondolnád, hogy már mindent kitaláltak és sehol sem rúghatsz labdába kezdő vállalkozóként, mutatunk neked nyolc olyan területet, ahol nagyon is van keresnivalód! 

Gasztronómia

Valóságos gasztroforradalom zajlik Magyarországon – miért ne profitálhatnál ebből te is? Van olyan cég, amelyik egyedi házhoz szállítást vállalt – mint a Chefbag vagy a KitchenBox, akadnak, akik a kiporciózott alapanyagokat viszik el azoknak, akik maguk szeretnék megfőzni a recept alapján vacsorájukat.

De lehet alkalmazásokat is fejleszteni. Tóth Máté Noura nevű eszköze a tenyerünkön megjelenő izzadságot elemzi, méri a pulzust és a vér oxigénszintjét, felméri, milyen vitaminokra és ásványi anyagokra van szükségünk, és ez alapján javasol ételeket. Egy másik applikáció, a redinner azokat az éttermeket és kávézókat ajánlja, ahol a megmaradt ételeket kedvezményes áron el lehet vinni a nap végén.

Megújuló energia hasznosítása 

Világszerte kiemelt téma, hiszen az egész bolygó jövőjét meghatározza, hogyan aknázzuk ki mindazt, amit ingyen kapunk: a nap, a szél vagy éppen a Föld hőenergiáját. Többféle irányba el lehet indulni, az egyik leginkább magától értetődő megoldás a különböző tér- és útburkolatok fejlesztése lehet. Ezt az irány követi három fiatal magyar mérnök is, akik elképesztő sikereket érnek el találmányukkal, a városi okosburkolattal. A Platio városi hulladékból készül, napenergiát hasznosít. Sőt, a későbbiekben adatokat is gyűjtene, elemezne és közvetítene a közlekedőknek a forgalomról és a lehetséges útvonalakról.

Idegenforgalom és utazás 

Széchenyi2020 pályázatÓriási lehetőségeket rejt ez a terület a te számodra is. Magyarország egyre divatosabb úti cél, az Airbnb és a fapados járatok is a turizmusnak kedveznek. A külföldiek imádják a szabadulószobákat, a tematikus és személyre szabott városnéző sétákat, az éttermeinket, kezdik nálunk felfedezni a vidéki turizmust. Ráadásul éppen szeptemberben kötött megállapodást a Magyar Turisztikai Ügynökség és az IBM az idegenforgalmat fellendítő startupok támogatására.

Egészségügy

Nem lerágott csont és bármikor elő lehet állni a nagy dobással. Csak át kell gondolni, mi hiányzik, minek vennénk hasznát a mindennapokban. Így született a GyermekSOS is: Németh Franciska és Kovács Barbara olyan honlapot indított önerőből, amelyen pár kattintással bárki megtalálja az aznapi éjszakai gyermekügyeletet Budapesten. A gyermekek hatékony ellátását segítő oldalban más is látott fantáziát: bekerültek a Design Terminál idei mentorprogramjába. 

Babavárás és gyermeknevelés

Hihetetlenül sok alkalmazás jelent meg a várandós naptáraktól a babanaplókon át a sírást elemző alkalmazásokig. A hétköznapi teendők nagy részét mobileszközön intézik az emberek, teljesen természetes, hogy a kisbabákkal kapcsolatos információkat is ezeken keresik.

Közösségi élet, közösségi terek létrehozása

Pofonegyszerű ötleten alapul például a Szatyorbolt: az emberi közösségen, és azon, hogy egyre többen szeretnek termelőtől vásárolni jó minőségű, házi cuccokat. És azon, hogy egyre több ember számára fontos a fenntartható gazdálkodás. A Szatyor egy közösség, a tagjai minden héten más termelőktől vásárolják meg a zöldségeket, gyümölcsöket, befőtteket, a húst, a bort vagy éppen a mézet. A termelők vásárlói a Szatyor tagjai. A közösség haszna pedig a kapcsolati tőke, amely az élet számos területén jól jöhet.

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok 

Nem túlzás, világszenzáció lett az akadálymentes budapestihelyeket megmutató mobilapp, a Route4U. Az applikáció fejlesztője, Bodó Péter célja az volt, hogy naprakész infókkal lehessen megkönnyíteni a közlekedést a kerekesszékesek számára. A Design Terminál mentoráltjai lettek, és a washingtoni startup-verseny regionális döntőjébe is bejutottak.  

Cselényi Eszter néhány éve saját márkát alapított. Egyszerűen csak szeretett volna a munkáival értéket képviselni és határozott nőknek tervezni kiegészítőket és ruhákat. Előnyben részesíti a természetes anyagokat, a gyapjút vagy a lent. És bejött a számítása, volt rá kereslet. A Celeni márka olyan sikeres lett, hogy a 2016-os riói olimpiára ők tervezték a paralimpikonok ruháit. 

Szóval, ha neked nem mindegy, hogy a saját ötletedet viszed tovább, vagy a mások cégét építed, vágj bele! A Széchenyi Programirodától kérhetsz segítséget. Ha csak információt szeretnél az induláshoz, akkor is fordulhatsz az Irodához, de ha már konkrét projektterved van, akkor is segítenek! 

0 Tovább

Hogyan írjunk jó pályázatot?

A pályázati rendszer sokak szerint bonyolult és érthetetlen, emiatt vannak, akik azt gondolják: ezt nem nekik találták ki. Jó hír, hogy a Széchenyi 2020 programok esetében sokat könnyítettek a kiírók a feltételeken, és a pályázati nyelvezet is lényegesen egyszerűbbé vált. Azonban nem árt néhány szabályt betartani. 

Pályázatfigyelés 

Tegyük be a könyvjelzők közé a https://www.palyazat.gov.hu/ oldalt, ahol naprakész információkat kapunk a Széchenyi 2020 programjairól. A weboldal átlátható, könnyű rajta eligazodni. Míg a főoldalon az aktuális hírekkel és a háttérinformációkkal ismerkedhetünk meg, addig a menüpontokban számos szűrő áll rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk a számunkra leginkább megfelelő lehetőséget.

Fordított gondolkodás?  

Egyik szél sem jó annak a hajónak, amelyik nem tudja, melyik kikötőbe tart. Nagy igazság. Ne a pályázathoz igazítsuk az elképzelésünket, hanem találjuk meg a saját tervünknek leginkább megfelelő pályázati lehetőséget. Sokkal sikeresebbek leszünk! 

Az ötlettel, innovációs elképzeléssel ne várjuk meg a pályázati kiírást. Legyen egy ütős fejlesztési ötletünk, dolgozzunk előre, tervezzünk aprólékosan, csiszoljuk ki üzleti tervünket.  

Alapos szövegértés 

Széchenyi2020 pályázat

A kiírás szövegét gondosan tanulmányozzuk! Különösen igaz ez a formai előírásokra, a szükséges dokumentumok listájára, mert ha ezeknek nem felelünk meg, lehet bármilyen jó az ötletünk, már az első fordulóban elbukik. Pontozásos pályázat esetén számoljuk ki a pontjainkat, és fókuszáljunk azokra a területekre, amiket meg kell erősítenünk.  

Időérzék 

Akik projekttervezésben otthon vannak, azok számára gyerekjáték lesz a helyes időzítés. Akik kevésbé komfortosan mozognak ezen a területen, inkább kétszer gondolják át a megvalósítási tevékenységek ütemezését, mint menet közben módosítsanak. Az előre gondolkodás és a tervezés képessége elengedhetetlen.  
A pályázati folyamat legfontosabb része a megfelelő tervezés.

Gondoljuk át a saját lehetőségeinket, erőforrásainkat – nem csak a pályázat indulásakor, hanem a teljes pályázati szakaszra értve. A költségvetésünkben a reális, piaci árakat vegyük alapul, hisz a pályázati szerv ellenőrizni fogja az elköltött összeget.

Hathatós segítség 

Ne a Széchenyi 2020 program pályázatainak megjelenése után, hanem időben, előtte keressük meg a Széchenyi Programirodát, ha segítségre van szükségünk. Rendezzük össze a kérdéseinket, és akkor bombázzuk vele a szakértőket, mikor még elérhetőek és tudnak ránk elegendő időt szánni. 

0 Tovább

Milyen forrásokra pályázhatnak elsősorban a fiatalok?

Már elöljáróban szeretnénk leszögezni: nem tudjuk konkrétan megmondani, mire tudnak a fiatalok pályázni. Ám ez nem azért van, mert nincs számukra elérhető uniós forrás. Épp ellenkezőleg! A programok skálája olyan széles és sokszínű, hogy az talán egy egész éves blogposzt tematikát kitöltené – mindamellett, hogy a pályázatok kiírása és határideje is folyamatosan változik.
Ugyanakkor a területekkel és programokkal érdemes általánosan is képben lenni, egyrészt azért, mert jól látható, hogy az élet bármely területén, bármilyen társadalmi helyzetben lévő fiatal pályázhat forrásokra, másrészt azért mert az őket is célzó hat operatív program forráskeret-összege 2014 és 2020 között 7 706,09 (!) milliárd (!) forint.*

Tanulás, felzárkóztatás, vállalkozás indítása és fejlesztése, vidékfejlesztés és környezettudatosság erősítése – általánosságban ezek azok a főbb területek, amelyeken belül a fiatalokat célzó uniós támogatások érhetők el. A felsorolt területek az Európai Bizottság által elfogadott tíz operatív program közül hatban megtalálhatók, amelyek a következők:

(Vigyázat, elsőre rémisztő elnevezések jönnek, de annál hasznosabb megismerkedni velük!)

GINOP
azaz Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Ez a legnagyobb falat, összesen 2 766,56 milliárd forintnyi támogatás hívható le a különböző programok megvalósítására. Így többek között vállalkozásfejlesztésre, információs és kommunikációs technológiák jobb kiaknázására, versenyképes munkaerő képzésére, tudásgazdaságra, valamint (akár lakások) energiahatékonyság növelésére állnak rendelkezésre források.

TOP
azaz Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
A fiatal generációk lehetőségeit a kevésbé fejlett régióinkból indulók esetében is támogatni kell, amiből a jelentős forráskeretekkel, összesen 1231,37 Mrd forinttal rendelkező TOP is kiveszi a részét. A program kiterjed a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére, tehát az ország minden olyan területére, ahol szükség van a felzárkóztatásra.

VEKOP
teljes nevén Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
A pályakezdőket talán a legjobban a legfejlettebb hazai régió támogatási formái érintik leginkább. A további fejlődésre, a gazdasági versenyképesség növekedésére 287,59 Mrd forint áll a program rendelkezésére.

KEHOP
azaz Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
Célja a szemléletformálás: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, a megújuló energiaforrások alkalmazására, illetve különféle természetvédelmi beruházások fejlesztésére fókuszál és többek között a kisgyermekes szülők sikeres munkába állását is támogatják. A programra 1173,68 Mrd forint forráskeret áll rendelkezésre.

EFOP
vagyis Emberierőforrás-fejlesztési Operatív Program
Az elérhető 951,89 milliárd forintból a szegénység elleni küzdelem mellett fontos szerep jut a köznevelés minőségének növelésére, a felsőfokú végzettségűek számának növelésére és a kutatás-fejlesztésére.

VP
azaz a Vidékfejlesztési Program
A program fontos része az egész életen át való tanulás és szakképzés előmozdítása. De az elérhető 1295 milliárd uniós forrásból a fiatal gazdák továbbra elérhetnek például beruházási támogatásra vonatkozó pályázatokat, ez pedig komoly lehetőségeket rejt magában, foglalkozzon valaki akár állattenyésztéssel, akár kertészettel.
Az elérhető aktuális pályázatokért érdemes a https://www.palyazat.gov.hu/ oldalt, illetve személyesen az ország számos pontján elérhető Széchenyi Programirodákat (http://www.szpi.hu/) felkeresni.

*310,1-es technikai forintárfolyammal számolva.

Forrás:
Az adatokat a tavalyi SUPER 2020 című, a Miniszterelnökség által kiadott kiadvány 50-53 oldalaiból, illetve az alábbi az előadásból http://www.mkt.hu/wp-content/uploads/2016/09/Viski_Jozsef.pdf vettük.

0 Tovább

Miért kapunk pénzt az uniótól?

Ha felületesen szemléljük, úgy tűnhet, az Európai Unió merő jóindulatból küldi az adófizetői által befizetett pénz jelentős részét például a magyarországi fejlesztési projektek finanszírozására. Természetesen ennél összetettebb a helyzet.

Hogy Magyarország lényegesen több fejlesztési forráshoz jut az Unió közös kasszájából, mint amennyit oda befizet az a közösség kohéziós politikájának köszönhető. A kohéziós politika célja, hogy kiegyenlítse azokat a ma még jócskán meglévő gazdasági fejlettségbeli különbségeket, amelyeket Európa szerte tapasztalunk.

Ilyen különbségeket pedig nem kell nagyítóval keresnünk, csak néhány szembetűnő példa:

  • már az EU 2004-es bővítése előtt is látványos volt az államok gazdasági ereje közötti különbség: a luxemburgi GDP az uniós átlag 176%-ával körözte le a mezőnyt, míg Görögország 66%-kal kullogott a sor végén 
  • a 2004-es bővítéskor a belépésre váró államok közül a legerősebb Szlovénia is csak az uniós átlag 69%-át érte el GDP tekintetében 
  • ha az országok szintjéről a régiók szintjére zoomolunk (ezekből 273 van az EU-ban), még durvább a helyzet: míg a tartósan listavezető Belső-London az uniós átlag háromszorosát termeli meg egy főre eső GDP-ben, addig a legfejletlenebb bolgár régiók a harmadát sem
  • a legfejlettebb brit, és az egyik legszegényebb francia (Mayotte) régióban várható legmagasabb jövedelem között közel 8-szoros a különbség.

Persze, ettől még szólhatna szimpla jófejkedésről az uniós büdzsé kb. 40%-át elköltő kohéziós politika. De nem az: az unió tehetősebb, fejlettebb országainak kézzelfogható érdeke, hogy javuljon a gazdaságilag kevésbé fejlett országok versenyképessége.  Ha növekszik a versenyképesség, akkor növekszik a vásárlóerő, jobbak lesznek a befektetési lehetőségek, azaz az uniós cégek piacokat nyernek. (Ne feledjük, a legfejlettebb és legfejletlenebb régiók esetén a háztartások jövedelme között jelenleg akár tízszeres különbséget is mérhetnek!) És emellett arról sem feledkezzünk meg, hogy a támogatott tagállamokban működő leányvállalataik ugyanúgy hozzáférnek a fejlesztési forrásokhoz, mint a helyi cégek.

2014 és 2020 közötti, hétéves költségvetési ciklusban összesen csaknem 500 milliárd eurót fordít az Európai Unió a kohéziós célokra. Számítások szerint minden 2004 után csatlakozott országban felhasznált egy eurónyi forrás másfél-két eurónyi megrendelést eredményez például a német vagy francia gazdaságban. Innen már egyszerű fejszámolással is megkaphatjuk, mekkora gazdasági hasznot jelenthet hosszú távon a fejlett gazdaságok számára a támogatási források helyes elosztása.

0 Tovább

Nektek8?

blogavatar

Ha vállalkozni szeretnél, de nem tudod, hogyan szerezhetnél pénzt hozzá, pont jó helyen vagy, a Nektek8 segít! Érdekességek és hasznos tippek a Széchenyi 2020 programról.

Utolsó kommentek